A termelékenység fejlesztés egyik alap feltevése, hogy mindig lehet valamit egy kicsit jobban csinálni. Ezt a gondolkodásmódot egyébként a piaci verseny is megköveteli, hiszen a versenytársaink is folyamatosan fejlesztik működésüket, termékeiket. A 7 lépéses problémamegoldás folyamata, a folyamatos fejlesztés alapja, amely összhangban van a PDCA ciklussal. A problémamegoldás és a döntéshozatal a vezetői munka talán legfontosabb része. A problémát a valós és a tervezett (ideális) állapot közötti eltérésként definiálhatjuk, a probléma megoldás pedig nem más, mint ennek a résnek (eltérésnek) a zárása.
Célja: a probléma azonosítása (a valós és tervezett (ideális) állapot közötti rés azonosítása) és a probléma megoldása (a rés zárása) a működés fejlesztése vagy szinten tartása érdekében.
A technika lényege: A problémamegoldás 7 lépéses módszerének szisztematikus végrehajtása és az egyes lépésekhez tartozó minőség technikák kreatív alkalmazása.
A Problémamegoldás során a célunk a valós és a tervezett állapot közötti eltérést okozó tényezők azonosítása (mérhetővé tétele), a valódi okok megtalálása és olyan irányú ellenintézkedések bevezetése, amik elősegítik ennek az eltérésnek a csökkentését, illetve megszüntetését, majd amennyiben megfelelő a megoldás, akkor a megoldás szabványosítása és a tapasztalatok megosztása.
A következő táblázat mutatja a problémamegoldás 7 lépését, a kapcsolódásukat a PDCA ciklushoz és az egyes fázisokban alkalmazható minőségeszközöket:
PDCA |
7 minőségjavítási lépés |
7 hagyományos minőségeszköz |
Plan |
1. A téma kiválasztása 2. Adatgyűjtés és elemzés 3. Az okok elemzése |
Adatgyűjtő lapok, Pareto diagram, folyamatábra, hisztogram, szórásdiagram, Ishikawa (Ok-okozati) diagram |
Do |
4. Ellenintézkedések megtervezés és a megoldás bevezetése |
|
Check |
5. Az eredmények értékelése |
Ellenőrző diagram, Adatgyűjtő lapok, hisztogram, szórásdiagram, Ishikawa (Ok-okozati) diagram |
Act |
6. A megoldás szabványosítása 7. Visszacsatolás a folyamatról és a következő problémáról |
|
A témaválasztás során olyan témákat kell kiválasztani, amelyek:
- Lényegesek a szervezet és a résztvevők szempontjából
- Felkelti a feletteseink érdeklődését és hajlandóak minket támogatni a megoldásban
- Lényegesek a vevőink (belső, külső) szempontjából
- Képesek vagyunk kezelni (kompetencia, hatáskör)
- A időráfordítás és a hozott eredmény megfelelő arányban vannak
- Belátható időn (kb.: 3 hónap) belül látványos eredményt érhetünk el
A probléma azonosítása következőképpen történhet:
- Az ideális állapottal való összehasonlítás
- A célkitűzésekkel, irányelvekkel való összehasonlítás
- A következő folyamatot hátrányosan érintő tényezők
- A szabványoktól, követelményektől való eltérés
- Másokkal való összehasonlítás
- A múltbeli helyzettől való eltérés
- A munka során zavart okozó tényezők
A problémák forrása lehet a jelenben vagy a múltban gyökerező. A jelenben gyökerező problémák a jövőben fognak jelentkezni, a múltban gyökerező problémák a jelenben már éreztetik a hatásukat. A célunk, hogy a problémák lehetőleg még a hátrányos események bekövetkezése előtt megszüntessük.
A problémamegoldásnak három fázisát tudjuk megkülönböztetni:
- Reaktív fejlesztés (már a probléma bekövetkezése után avatkozunk be, annak érdekében, hogy legközelebb ne következzen be a probléma, illetve, hogy a probléma következményeit kiküszöböljük
- Folyamatszabályozás (a probléma kialakulását érzékeljük, és közben avatkozunk be, mielőtt pl.: a vevőink is érzékelnék azt és további problémákat vonna maga után)
- Proaktív fejlesztés (már a probléma kialakulása előtt érzékeljük a problémát és így megelőzzük a kialakulását)
Alkalmazása: A folyamatos fejlesztés (KAIZEN) gyakorlati megvalósításának eszközeként.
Sport media,Running sport media,bridgemedia,bridge media,Running sports冬メンズコーデの参考にしたい「ジーンズ」のスナップを厳選 , メンズファッションメディア