Bejelentkezés Regisztráció

Bejelentkezés

Termeléstervezés

Miért gyengélkedik gyakran a vállalat szíve?

  

Amikor termelővállatok esetén termelés tervezésről beszélünk, gyakran szorosan kapcsolódó területként kezeljük a teljeskörű kapacitástervezést is. A teljes szó arra utal, hogy az alap- és vásárolt anyagok, emberi és gépi kapacitáselemek, illetve akár a kiszállítások tervezését is ide soroljuk, ami könnyen belátható módon az egész vállalat operatív ütemezését lefedi, azaz az ütemadó folyamatokról beszélünk, innen a szív hasonlat.

Összetett és dinamikusan változó információ menedzsmentről van szó, hiszen gyakran kell szembenézni korlátokkal – mint például alapanyag és létszám hiányok, meghibásodások, technológiai korlátok, minőségügyi problémák stb.- melyek között gyorsan és folyamatosan szükséges megtalálni az optimális megoldást. A több műszakban termelő vállalatoknál ráadásul ezt időben kiterjesztve – jóval az irodai munkaidőn túl is biztosítani szükséges.

 

Kevés olyan terület van egy termelő vállalaton belül, ami ennyire igényli az automatizálást és az azt biztosító informatikai megoldásokat. Ha még azt is hozzátesszük, hogy mindezek mellett nem elég egy megoldást találni, hanem a számos lehetőség közül az adott körülmények között mindig a legjobbat, akkor könnyen felismerjük a fejlett informatikai rendszerek igényét.

Ha képzeletben megkeresnénk egy kívülállónak számító ismerősünket, aki teljesen más területen dolgozik (mondjuk orvos, tanár vagy ügyvéd), elmondanánk neki a fentieket kicsit részletesebben és megkérdeznénk, hogy szerinte egy évszázados tömegtermelő és több évtizedes informatikát fejlesztő világban vajon lehetnek-e széles körben elterjedt és fejlett megoldások ezekre a feladatokra, borítékolhatjuk a választ, hogy „bizonyára, nyilvánvalóan igen, természetesen stb.”. Könnyen elképzelhetjük a meglepetést is az arcán, ha elmondjuk neki, hogy bizony a vállalatok – ideértve a nagyvállalatokat is – döntő többségénél a kapacitás és termelés tervezésben az Excel táblázatokig jutott a gyakorlati informatika.

Ez még a vállalaton belül dolgozóknak is meghökkentő lehet, ha kicsit hátrébb lépnek a napi megszokott feladatok kikövezte rutin nézőponttól és egy kicsit felülről, összefüggéseiben nézik a saját működésüket.

Vajon mi lehet ennek az oka?

A válasz gyökere a vállalati operatív folyamatok komplexitásában rejlik. A kapacitás és termelés tervezés bemenő adatai szerteágazóak, összetettek és vállalatonként szinte mindig különbözőek. Hiába beszélhetünk közös elemekről, mint például az egyes termelőberendezések kapacitáselemei (melyik termékből időegység alatt mennyit és mekkora humán támogatással tudnak előállítani), ezek a gyakorlatban könnyen használhatatlanná válnak, amikor egy termék több berendezésen is elkészülhet és mindegyiken eltérő idő alatt (ez pedig nem ritka). Ugyanilyen rugalmasan szükséges kezelni a munkaerőt is, hiszen az egyes dolgozók jelenléte és kompetenciája is befolyásolja, hogy melyik kapacitáselem és akár milyen kapacitással tud működni.

Ráadásul ez még mindig csak a statikus rendszerigény: ha még sikerül is pontosan leképezni informatikailag minden lényeges kapacitáselemet, jön a dinamikus igény is, azaz a működés során reagálni szükséges a nem várt eltérésekre is. Ha elromlik egy berendezés és miatta leáll egy termék gyártása, akkor a rendszernek erről tudnia kell rövid időn belül, nem pedig másnap, egy „nightjob” lefutása után. Természetesen ugyanez a helyzet minden más, kapacitást érintő probléma esetén is.

Mit tesznek ilyenkor az Excel táblák előtt ülő termeléstervezők? Röviden: megkeresik az első megoldást, ami kiutat jelent az adott helyzetből. Vajon az optimális megoldáshoz jutnak ilyenkor? A legritkább esetben. De erre van idejük: egyszerűen nincs emberi kapacitásuk arra, hogy több lehetséges megoldást is modellezzenek és kiértékelve a várt eredményt, a legjobbat vezessék be a gyakorlatban. Legtöbbször egyszerre több korláttal és problémával kell megküzdeniük és nem túlzás azt mondani, hogy örülnek, ha legalább egy megoldáshoz jutnak: azt általában azonnal alkalmazzák is.

Tényleg nem létezik olyan tervező szoftver, ami képes megfelelni a fenti kihívásoknak?

De igen. Több ilyen is van, de nem a nagy vállalatirányítási szoftverek között kell keresni őket. Van közöttük univerzális felépítésű, bármilyen gyártásban bevethető és több, szűkebb alkalmazási területre (például szerszámgyártásra vagy műanyag fröccsöntésre) kifejlesztett alkalmazás is.

Egy tervező szoftver kiválasztása komoly előkészületet igényel, mivel egyrészt számos követelménynek való megfelelést szükséges ellenőrizni, másrészt arról sem árt meggyőződni, hogy az amúgy jól hangzó modulok hogyan is működnek valós felhasználóknál, hiszen a választással hosszú évekre kötelezhetjük el magunkat és munkaigényes bevezetési időszaknak is alávetjük magunkat. Utóbbi pontnál sok forgalmazó el is vérzik: nem tudnak ésszerű távolságon belül, összemérhető bemutató cégnél megszervezni egy benchmarking látogatást.

Az univerzális alkalmazásnál annak ára szokott az első szűrő lenni, mivel egy középvállalat vállalatirányítási rendszerének teljes költségét veszi a nyakába az, aki mellette dönt. Ezután pedig egy hosszú betanulási és paraméterezési időszak következik: az általános rendszert rá kell szabni a tényleges folyamatokra aprólékosan megadva az egyes kapacitáselemek minden adatát és a köztük vezető termékutakat is minden egyes gyártott termékre. Cserébe egy olyan rendszert kapunk, ami beépített szélsőérték keresési algoritmusokkal a megadott feltételeknek leginkább megfelelő gyártási tervet szolgáltatja, legyen a feltétel a leggyorsabb szállítási határidő, legalacsonyabb gyártási költség vagy a raktárhely minimalizálása, hogy csak néhányat említsünk a számos beállítható feltétel közül. Ráadásul, a gyártási körülmények változása esetén gombnyomásra optimalizál újra a rendszer, ami Excel táblákkal megoldhatatlan feladat lenne.

A gyártásspecifikus alkalmazások jellemzően olcsóbbak és könnyebben paraméterezhetőek, viszont szinte elkerülhetetlen a továbbfejlesztésük, hiszen a hasonló gyártási környezet ellenére számos egyedi igénynek, korlátnak, sajátosságnak is szükséges megfelelniük. Ez természetesen akár jelentősen drágíthatja a rendszert és kockázatot is jelent, hiszen nincs garancia arra, hogy a fejlesztések az igényeknek maradéktalanul megfelelve fognak működni. Sok közülük szintén képes szélsőértékekre optimalizálni, így még mindig vonzó megoldások lehetnek az alkalmazási körülményektől függően.

Nem elhanyagolható azon vállalatok száma sem, melyek a saját út mellett döntöttek és a termeléstervezés automatizálását házon belül oldották meg. Ehhez vagy rendelkezésükre állt saját informatikus szakember vagy tudatosan kerestek és alkalmaztak ilyet erre a feladatra. Ezzel többéves fejlesztést vállaltak magukra és lemondtak a szélsőértékre optimalizálás lehetőségéről (a szerző legalábbis nem találkozott negyed évszázad alatt sem ilyen megoldással), cserébe viszont tökéletesen magukra szabott és emiatt jellemzően jól működő és az érintett munkavállalók körében megbecsült rendszerhez jutottak.

Az Excel táblák bűvköréből kitörni szándékozó szakemberek ezekkel a kihívásokkal találkoznak és bármelyik -később tényleg működő- megoldás mellett döntenek, bizonyosan jelentős munkafeladat és költségek elé néznek, egy lényegesen hatékonyabb működés reményében.

Szentgyörgyvölgyi Miklós

Vezetési tanácsadó, tréner

 Vegyen részt kapcsolódó képzéseinken, vagy kérje tanácsadóink segítségét, hogy közösen megtaláljuk azt a megoldást, mely vállalata számára megfelelő lehet.

 

KAIZEN KÉPZÉSEK

LEAN KÉPZÉSEK

Sports News,Sports Shoes,Sports brands,best shoes,buy shoes,Nike shoes,Adidas shoes,Asics shoesSupreme